Jó hír, hogy az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségével kapcsolatban nem a kórházi eredetű fertőzések miatti káresemények a leggyakoribbak, hiszen magasan vezet a szülészet-nőgyógyászat, és azon belül is a szülésekkel bekövetkezett súlyos és maradandó magzati károsodások. A rossz hír, hogy bár erre hiteles statisztika nincs, csak a tapasztalat mondatja velem, hogy a második helyre feljöttek a kórházi eredetű fertőzések. Ennek egyik oka a már többször említett tény, hogy a fertőzések számos szakterülethez kötődnek, tehát elő fordulásukra széles körben van esély, másik oka a tág körű értelmezés mellett kialakult bírói gyakorlat, és végül okai sajnos a nem megfelelő kórházi körülmények. Célszerű megelőzni, hogy a fertőzések kerüljenek az első helyre. Ez csak úgy vihető véghez, ha a rendelkezésre álló protokollokat, jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségeket a szolgáltatók maradéktalanul betartják, kiegészítik a tájékoztatóikat a fertőzésekkel kapcsolatos nyilatkozatokkal és megtanulják igazolni, bizonyítani is, hogy a hivatkozottakban írtak szerint jártak el. Természetesen a jogi lehetőségek mellett szükséges, hogy a kórházi anyagi körülmények is javuljanak, hogy a megelőzés érdekében hatékonyabban járhassanak el. Legyen talán vezérgondolatuk e tanulmány alapján hogy a művészet és ipar mindig akkor alkotott elismerésre méltót, ha egyenrangú pozícióban együtt hoztak valamit létre, mindegyikből az előnyös tulajdonságokat kiemelve, akkor ez miért ne lehetne igaz az egészségügyre is, ahol leginkább célszerű valami említésre méltót alkotni, nevezetesen az egészséget.