Dysenteria szindróma / Nemes Zsuzsanna
Bibliogr.: p. 235-236. - Abstr. hun., eng.
In: Infekció & Infekciókontroll. - ISSN 1786-0032. - 2006. 3. évf. 4. sz., p. 228-236. : ill.
Az akut infekt hasmenés a fejlett országokban is egyike a leggyakoribb megbetegedéseknek. Egyes becslések szerint a felnőttek kórházi kezelésének 1,5 %-a akut gastroenteritis miatt történik. Az infekt gastroenteritisek differenciál diagnosztikája sok megbetegedés elkülönítését teszi szükségessé, a korrekt anamnézis mindig segíti a klinikust a helyes diagnózis felállításában. Dysenteria szindróma alatt kis mennyiségű, véres székürítést, alhasi fájdalmat, tenezmust értünk. Ha a hasmenést fertőző ágens okozza, legvalószínűbb, hogy invazív baktérium felelős a panaszokért. Nagy mennyiségű, vizes hasmenés vékonybél eredetű megbetegedésre utal. Lázat dysenteria szindrómával leggyakrabban invazív kórokozók okoznak, így a Salmonella, Shigella, Campylobacter, enteroinvazív és enterohaemorrhagiás E. coli, Aeromonas spp, Yersinia enterocolitica, néhány vibrió és az amoebiasis. A vírusos eredetű enteritisek világszerte gyakoriak, azonban ritkán okoznak dysenteria szindrómát. Cryptosporidiasis, giardiasis, cyclosporiasis, Clostridium difficile-, S. aureus- és a Bacillus cereus toxin által előidézett colitis, a Listeria monocytogenes, a HIV fertőzés is vizes hasmenést okoz. Az analis közösülés proctitist eredményezhet, etiológiája gonorrhoea, herpes simplex, Chlamydia, syphilis, és amoebiasis lehet. A differenciál diagnosztikában nem infekt megbetegedésekkel is számolni kell, Crohn betegség, colitis ulcerosa, diverticulitis, tumor, ischiaemiás colitis dysenteria szindróma képében jelentkezhet.