A szerző ismerteti a jelenleg Magyarországon alkalmazott kötelező védőoltásokat, illetve azok adásának sorrendjét; tárgyalja a védőoltásokkal kapcsolatos egészségnevelési kérdéseket. Fontosnak tartja - mivel a munka szinte kizárólag a területi ellátásra hárul - a hatékony együttműködést a gyermekorvosok, a védőnők és egyéb egészségügyi szakdolgozók között, s felhívja a figyelmet a szülők megfelelő tájékoztatásának fontosságára. A szerző az elmúlt negyedszázad védőoltási rendszerének változásai során a minőségi indikátorok szerepét emeli ki. Fontosnak tartja az elmúlt évtizedben megújított Gyermekegészségügyi kiskönyv széles körű alkalmazását, amely nagyobb mérete miatt is pontos regisztrációt és adminisztrációs lehetőséget biztosít az oltások megfelelő nyomon követésére és szükség esetén történő visszakeresésére. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek hazai igen jó járványügyi helyzetét csak úgy őrizhetjük meg, ha az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése, az átoltottság 98% felett marad, amelynek alapvető feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű oltóanyag biztosítása mellett az orvosszakmai és lakossági támogatottság. A hazai, állami oltóanyag-termelés megszűnése után az életkorhoz kötött védőoltásokhoz a nemzetközi piacról kell az oltóanyagot beszerezni. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az élővírus-tartalmú Sabin-vakcina (OPV) alkalmazását 2010-ig minden országban fel kell váltani az inaktiváltpoliovírus-tartalmú vakcinával (IPV), ugyanis a polioeradikáció (a járványos gyermekbénulás teljes eradikálása a Földről) mindennemű poliovírus-módosulat cirkulációjának megszüntetése után érhető el. A kombinált készítmények alkalmazása lehetővé teszi, hogy csökkenjen az oltások és az oltóhelyen való megjelenések száma. A sejtmentes pertussis komponenst tartalmazó kombinált vakcina alkalmazása igen kevés mellékhatással jár, így a kedvező tapasztalatok révén várhatóan tovább erősödik az életkorhoz kötött oltások lakossági elfogadottsága. Egyszerűbb, könnyebb lesz az oltó orvos munkája is, mivel csökken a védőoltási tevékenységre fordítandó idő (az oltás beadása és az adminisztráció). Az életkorhoz kötött védőoltások tekintetében teljes esélyegyenlőség nyílik minden gyermek és szülő számára a legkorszerűbb oltóanyagokhoz való hozzájutás tekintetében. Az oltási naptárban és az oltóanyagokban történt változások után 2006-tól kezdődően hazánk ismét az egyik legkorszerűbb oltási rendszert tudhatja magáénak.