Az atópiás ekcéma/dermatitis szindróma (AEDS) komplex ellátása / Szakos Erzsébet
Bibliogr.: p. 649-651. - Abstr. hun., eng.
In: Gyermekgyógyászat. - ISSN 0017-5900. - 2006. 57. évf. 6. sz, p. 641-651.
A szerző az AEDS(21) különböző aspektusait vizsgálta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő gyermekek körében. Fizikális vizsgálaton alapuló felmérések eredményei alapján zárt bükki közösségekben élő egy év alattiak körében 37,5% (20 éven belül stagnáló gyakoriság), a Miskolccal összeépült Szirmabesenyőn 1992-1994 között születetteknél 16,8%, a 10 évvel később születettek között 36,3% a csecsemőkorban megjelent ekcéma gyakorisága. A cataracta 4,08% gyakorisággal fordult elő a vizsgált 612 AEDS-ben szenvedő gyermek körében. Keratoconus nem volt ebben a korcsoportban. A cataractás esetek és nem cataractás AEDS-s testvéreik körében végzett genetikai (HLA-ABC, -DRB1, DQAI, DQBI) vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a HLAB8-as allél jelenléte esetleg véd az AD, illetve az atópiás cataracta kialakulásával szemben. A nem atópiás gyermekekéhez képest szignifikánsan alacsonyabb víztartalmú atópiás gyermekbőrről indukált verejték Na- és Cl-ionkoncentrációja szignifikánsan magasabb, mint a kontrolloké. Gyakoribb a verejtékezés elmaradása. Ezek indirekt jelei lehetnek a csökkent verejtéktermelésnek gyermekkori AEDS-ben. Az egyéb ismert okokon kívül ez is hozzájárulhat a barrierfunkciós zavarhoz. A Staphylococcus aureus bőrkolonizáció a helyi gyulladásos folyamatok fokozása, ezáltal a barrierfunkció további rontása, az epidermisen keresztül történő antigénbejutás segítése révén főként inhalatív típusú antigénekkel szemben elősegíti a poliszenzibilizáció kialakulását gyermekkori AEDS-ben.