Bevezetés és célkitűzések: A vékonybél kapszulás endoszkópia legfőbb javallata a hagyományos vizsgálatokkal nem tisztázott eredetű gasztrointesztinális vérzések diagnosztikája. Retrospektív vizsgálatukban a szerzők a kapszulás endoszkópia diagnosztikus eredményeit, pozitív és negatív prediktív értékét, valamint a vizsgálati eredmény klinikai kihatását elemezték tisztázatlan eredetű gasztrointesztinális vérzések esetén. Betegek és módszer: Két vizsgálóhelyen 36 hónap alatt 62 betegnél 66 kapszulás endoszkópos vizsgálatot végeztek felső pánendoszkópiával és kolonoszkópiával nem tisztázott eredetű gasztrointesztinális vérzés miatt. A videofelvételeket mindkét munkahelyen két-két vizsgáló értékelte. A kapszulás endoszkópiával talált elváltozásokat 3 csoportra osztották a vérzésforrás alapján: definitív vérzésforrás (48 beteg), bizonytalan vérzési potenciálú elváltozás (5 beteg), és negatív lelet (8 beteg). A kapszulás endoszkópiával vizsgált betegeket átlagosan 20 hónapig (141) követték. Eredmények: A kapszulás endoszkópiával vizsgált esetek 78,7%-ában sikerült definitív vérzésforrást kimutatni a vékonybélben. Angiodysplasiát 28 esetben, vékonybél Crohn-betegséget 5 esetben, vékonybéltumort 5 betegben, vékonybélszűkületet 2 betegben, NSAID-kezeléssel kapcsolatos vékonybélfekélyt és nem specifikus gyulladást, valamint bélférgességet egy-egy esetben diagnosztizáltak. A vizsgálatok pozitív prediktív értéke 95,8%, negatív prediktív értéke 84,6% volt. Definitív vérzésforrás kimutatása után a betegek 72%-ánál a kapszulás vizsgálati leletre alapozták a további terápiát (18 betegben sebészi beavatkozás, 16 beteg esetén a gyógyszeres terápia módosítása és egy betegnél chemoembolisatio történt). A követési időszak alatt a betegek 17,7%-ánál észleltek újravérzést. Következtetések: Tisztázatlan eredetű gasztrointesztinális vérzések esetén a kapszulás endoszkópia hasznos és eredményes diagnosztikus eljárás. A pozitív vizsgálati leletre az esetek többségében hatékony terápia alapozható.