Azt a közismert tényt, miszerint az életmódi tényezők, ezen belül is az egyes kockázati magatartásformák jelentős szerepet játszanak a hazai morbiditási és mortalitási viszonyok több évtizede tartó folyamatos rosszabbodásában, cikksorozatunk előző részében már felvetítettük. Többek között ez is indokolja az egyes rizikó-magatartásformák különböző aspektusú vizsgálatát, különös tekintettel az egészségkárosító szerek elterjedtségére, a fogyasztás körülményeinek és háttértényezőinek vizsgálatára, időbeni tendenciák bemutatására. Cikkünkben a felnőtt népesség reprezentatív mintáin végzett egészségfelmérések, valamint szerfogyasztási attitűdök vizsgálatára irányuló kutatások legrelevánsabb alkohol- és drog epidemiológiai eredményeit mutatjuk be az 1980-as évek közepétől napjainkig. Az eredmények közül csak azokat mutatjuk be, amelyek a felnőtt korú népesség körében felvett témaspecifikus vizsgálatok kvantitatív eredményeit képezték, míg következő cikkünkben az iskoláskorúakra vonatkozó kutatások fontosabb megállapításait szeretnénk összegezni. A szerfogyasztási pervalenciák időbeni alakulása mellett a szerhasználat legfontosabb szocioökonómiai meghatározóit is felvázoljuk az egyes kutatások eredményei alapján.