A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás halmozódása és annak szocioökonómiai kapcsolatai Budapesten, 1994-2004. / Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna
Bibliogr.: p. 111-112. - Abstr. hun.
In: Budapesti Népegészségügy. - ISSN 0133-137X. - 2006. 37. évf. 2. sz., p. 106-112. : ill.
Az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezők közül a dohányzás az egyik legjelentősebb kockázati tényező, mely a világban bekövetkező halálesetek mintegy tizedében tehető felelőssé. Sajnálatos, hogy Európában - még az ezredforduló utáni években is - a magyar férfiak és nők dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozási mutatói a legmagasabb mutatók közé tartoztak, illetve mind a két nem esetében a halálozás szintje meghaladta Európai Uniós országok átlagának két és félszeresét. Figyelemfelkeltő, hogy hazánkon belül a nők körében 2003-ban - a dohányzással szoros összefüggést mutató - tüdőrákos korai halálozás tekintetében Budapesten lehetett megfigyelni az egyik legmagasabb halálozást. Jelen vizsgálat eredményei szerint összességében a budapesti férfiak körében az országos átlagnak felelt meg a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata miatt bekövetkező korai halálozás, de a nők körében az országos átlag másfélszerese körüli halálozási többlet volt megfigyelhető. Megdöbbentő képet kaptunk a tüdőrákos halálozás kerületi szintű elemzésekor. A nők tüdőrák miatti korai halálozása 5 kerület kivételével (I., II., XVI., XXII., XXIII. kerület) az országos átlag másfél és kétszerese. A fővárosi férfiak halálozása majdnem minden kerületben az országos szint körülinek bizonyult. A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai miatti korai halálozás területi eloszlása mindkét nem esetében szignifikáns kapcsolatot mutatott az alacsony iskolai végzettség, a nem megfelelő lakáskörülmények és a csonka családok arányának Budapest kerületeiben való eloszlásával. A férfiak esetében további pozitív kapcsolat volt kimutatható a munkanélküliek arányának és az elváltak arányának területi halmozódásával. Fordított területi eloszlás volt kimutatható mindkét nem esetében a társas kapcsolaton alapuló családok (házasság és élettársi viszony együtt) arányának területi eloszlásával. Jelen vizsgálat eredményei rámutattak a - kerületek döntő többségében élő - fővárosi nők tüdőrák miatti korai halálozásának halmozódására és felhívták a figyelmet e halálozás halmozódásával kapcsolatot mutató, néhány lehetséges kockázati tényező feltárására, mely további részletes vizsgálatokat sürget. A talált összefüggések elősegíthetik helyi szintű, célzott egészségvédelmi-egészségfejlesztési stratégiák tervezését, egészségfejlesztési programok lebonyolítását, melyek kapcsán a dohányzás visszaszorításával a megbetegedési és halálozási viszonyok kedvezően befolyásolhatók lennének.