Az egészségügyben is sokat emlegetett minőség értelmezése és megvalósításának metodikája az elmúlt néhány év alatt jelentős változáson ment keresztül. Magát a fogalmat Donabedientől napjainkig sokan próbálták definiálni, de az egyre körmönfontabb meghatározások mögött gyakorlati útmutatás híján többnyire üresség tátong. Az mindenesetre érzékelhető, hogy az egészségügyi szolgáltatás biztonságának és objektív-szubjektív "minőségének" puszta garantálásán túl a minőségfogalomba beintegrálódtak olyan új elemek, mint a környezet megóvása, a munkatársak munkahelyi kockázatának csökkentése, az adatok, információk védelme, az élelmiszerbiztonság, a laboratóriumi követelmények újraszabályozása. Mindezek a standardokkal, protokollokkal és más szakmai előírásokkal együtt integrált kezelést és irányítást, egyszóval menedzsmentet igényelnek. Az integrált menedzsment rendszerek ideális esetben azonosulnak magával az intézményi menedzsmenttel, de az ehhez vezető út számos buktatót rejt magába. A cikk intézményi tapasztalatok alapján néhány fogalom újraértelmezése után a megvalósítással kapcsolatos gyakorlati problémákat tekinti át.