Az év elején válaszút elé került az irányított betegellátási és egészségügy finanszírozási kísérlet. A feltett kérdés: korrekció után folytatás vagy megszűnés? A válasz azután sokáig késett és igazán sohasem született meg. Így aztán nem csoda, hogy az év során a helyzet tovább romlott, is az IBR-ben jóhiszeműen résztvevők teljesen elbizonytalanodtak. Nem történt meg sem a szakmapolitikai, sem a szakmai követelmények megfogalmazása, az információ-áramlás egy jelentési kötelezettség kivételével, megszűnt, az ombudsman igen súlyos, és az IBR teljes működését megkérdőjelező véleménye alapján. A 2005. évre szóló költségvetési törvényben és a jelenlegi finanszírozási Kormányrendeletben megfogalmazott feladatok nem kerültek bevezetésre, illetve a korábbi szakmai kötelékek is fellazultak. Joggal merül fel a kérdés, hogy az OEP 2005. évre milyen forrásokat bocsát az E-Alapból a szervezők rendelkezésére? Ma még a 2005. évi elszámolások alapja, az ún. fejkvóta nagysága sem tisztázott, így azt a megkötött szerződések sem tartalmazzák. A helyzetért a felelősség elsősorban a politikai és szakmai irányítókon kérhető számon, akik az IBR létét és folytatásának keretszabályait lebegtetik. Egy évközi Kormányhatározat megfogalmazása mind a folytatást, mind a kiterjesztést, de a befejezést is lehetővé teszi. Jogos kérdésként merül fel, hogy lesz-e olyan vezető, aki a csupán matematikai alapokon kiszámított nyereséget kiutaltatja és meri vállalni, pl. az ÁSZ vizsgálati eredményeihez kötődő javaslatok nem teljesítését. Ebben a szétzilált helyzetben kerül a közeljövőben a Parlament elé a társadalombiztosítási törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy ne évente történjen meg az IBR működésének parlamenti jóváhagyása, hanem annak működésére vonatkozó kérdések államigazgatási döntési körbe kerüljenek.