A felmérés szerint a körzeti ápolók leginkább középiskolát, illetve OKJ ápoló (technikum) iskolát végzettséggel rendelkeznek, túlnyomó többsége már legalább 10 éve dolgozik az egészségügyben. Döntő többségük rendelkezik írásos munkaszerződései, főleg alkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ebben az évben szakmai továbbképzésen 72 százaléka vett részt. A körzeti ápolók nagy része olyan munkahelyen dolgozik, ahol egy helyiségben dolgozik az orvossal, mindösszesen csak 28 százalék dolgozik külön helyiségben az orvostól. Sajnálatos hogy esetek 13 százalékában a munkáltató nem tudja vagy nem akarja megoldani a helyettesítést. A körzeti ápolók munkájának jellemző elemei a gyógyszerek szakszerű tárolása, kezelése, a megelőzés, szűrés és gondozás, nyilvántartások vezetése és az adminisztráció. Ha ez utóbbi feladatokra külön operátor lenne a praxisokban több ideje maradna az ápolóknak a betegre és a népegészségügyi programból adódó szakmai feladatok ellátására. A körzeti ápolók, bár végeznek egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységet, önállóságuk ebben a munkában általában korlátozott. A körzeti ápolóknak csupán a fele, 48 százaléka vett részt az elmúlt évben valamilyen egészségnevelési, egészségfejlesztési programban. Ebben további segítséget kell nyújtania az OALI-nak és a háziorvosnak is a jövőben. A körzeti ápolók munkájuk megbecsülésével általában elégedettek. Leginkább a közösség megbecsülésével elégedettek nagymértékben és az anyagi megbecsüléssel elégedetlenek a leginkább. A válaszadók csupán 1 4 százaléka tervezi, hogy 5 éven belül elhagyja a pályát. A körzeti ápolókat az anyagi megbecsülés és a változástól való félelem marasztala a legkevésbé az egészségügyben. Fontos lenne ezért segíteni őket vállalkozás indításában, egyéb változások miatti bizonytalanságaik leküzdésében, amennyiben igény van rá. Az alapellátás helyzetének ajavításához a körzeti ápolók véleményének többsége szerint több fizetést kellene adni, és kevesebb adminisztráció kellene. A körzeti ápolók az esetek többségébenjónak minősítették saját testi és lelki egészségi állapotukat emberi kapcsolataikat. A körzeti ápolóknak viszonylag sokféle betegsége, panasza van, amelyek között leggyakrabban az ülő életmóddal is összefüggő hátfájdalom, továbbá az alsó végtagok visszértágulata szerepel. Aválaszadól< 70 százaléka nem dohányzik, továbbiak pedig csak alkalmanként, vagy rendszeresen dohányoznak. A körzeti ápolók túlnyomó többsége nem vett részt vastagbél daganattal, és szív- keringési betegséggel kapcsolatos szűrővizsgálaton, amely elgondolkodtató az egészségtudatos magatartás közvetítése szempontjából. Évente a legtöbben tüdőszűrésen, méhnyakrák szűrésen, cukorbetegség szűrésen, és emlődaganat szűrésen vettek részt. A feimérés tanúsága szerint a körzeti ápolók elfogadottsága, nyitottság a betegekkel való foglalkozásuk irányába mint az egészségügyi szakemberek, mind a betegek részéről megvan. Így alapvetően fontos lenne a humán erőforrás ajelenleginéljobb kihasználása, illetve képzettségi és létszámbeli növelése a Népegészségügyi Program hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. A probléma részben a hagyományokban, részben a finanszírozási rendszerben gyökerezik, amely ellenérdekeltté teszi a háziorvost abban, hogy magasan képzett - és ezért drága - diplomás ápolót alkalmazzon. A vizsgálat és az irodalomkutatás eredményei megjelennek a gyakorlati munka során. A vizsgálatot követően a megismert eredmények. elősegíthetik az ápolási szakma jövőbeli irányvonalainak megtervezését.