Bevezetés: A hepatitis A-vírus (HAV) a fertőzéses eredetű, heveny hepatitisek leggyakoribb kórokozója világszerte. Magyarországon a bejelentett HAV-fertőzések száma az elmúlt évtizedekben csökkent, de évente még mindig 500-800 megbetegedést regisztrálnak. A szórványos megbetegedések mellett időről időre járványok is előfordulnak, elsősorban Északkelet-Magyarországon. A HAV-fertőzések szerológiai igazolása rutin laboratóriumi vizsgálat, de a hepatitis A-vírus közvetlen, molekuláris biológiai kimutatására és elemzésére eddig még nem került sor hazánkban. Célkitűzés: A szerzők célja az volt, hogy hazai hepatitis A-járványokból a hepatitis A-vírust molekuláris biológiai módszerekkel kimutassák és szekvencia- és filogenetikai elemzést követően genotípusba sorolják. Cél volt molekuláris epidemiológiai következtetések levonása is az adatokból. Módszer: Két, kelet-magyarországi településen Hajdúböszörményben és Kázsmárkon 2004-ben lezajlott heveny hepatitisjárványban megbetegedettek szérummintáit vizsgálták HAV-specifikus enzim-immunoassay (EIA) és reverz transzkripció-polimeráz láncreakció (RT-PCR) módszerekkel. Eredmények: A hajdúböszörményi járványból 58 (100%), a kázsmárkiból 4 (28,6%) beteg mintájából lehetett HAV IgM ellenanyagot kimutatni szerológiai módszerrel. A járványokból megvizsgált 7 és 3 szérummintából 4 (57%), illetve 2 (66%) esetben sikerült a hepatitis A-vírust RT-PCR módszerrel azonosítani. A szekvenciaelemzés szerint a két járványt ugyanaz az I-es genotípusba, IA szubgenotípusba sorolható vírus okozta, melyhez genetikailag legközelebb (98,4%-ban) az olaszországi IT-SCH-00 jelű vírus áll 2000-ből. Következtetések: A molekuláris biológiai módszerek új eszközt adnak a járványügyi szakemberek kezébe a járványügyi, közegészségügyi munkában. A genotipizált hepatitis A-vírusok azt valószínűsítik, hogy az IA szubgenotípusnak hazánkban is meghatározó epidemiológiai szerepe van, és járványos terjedése mellett endémiás fertőzésekben is feltételezhető szerepe hazánkban.