Az unipoláris depresszió mind előfordulási gyakoriságát, mind egyéni és társadalmi jelentőségét illetően a pszichiátriai és az orvostudomány egyik legfontosabb problémája. Antidepresszív szerek alkalmazásával, illetve egyéb biológiai és pszichoterápiák segítségével a kezelés az esetek döntő többségében eredményes. Az antidepresszívumok farmakológiai tulajdonságainak ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy azokat a klinikumban nagy hatékonysággal alkalmazzuk. A depresszió kezelése során tisztában kell lenni azokkal a szempontokkal is, hogy mely betegnek milyen gyógyszert (esetleg milyen kombinációt), milyen adagban és mennyi ideig szükséges adni. A pontos klinikai diagnózison és tünettani elemzésen kívül figyelembe kell venni azokat a klinikailag is megragadható prediktorokat, amelyek alapján a valószínűleg hatékony gyógyszer már a kezelés megkezdése előtt kiválasztható. Elégtelen javulás esetén az augmentációs eljárások, valamint a gyógyszerváltás irányának ismerete javítja a kezelés eredményességét.