Közismert a hazai elszomorító szájüregi daganatos mortalitási statisztika. Mind a nők, mind a férfiak tekintetében elsők vagyunk egész Európában. Nem jobb a helyzet az összesített daganatos statisztikák tekintetében sem. Az etiológiai tényezők közül elsősorban a dohányzás, az alkohol szerepe emelhető ki (a nem dohányzó és a nem alkoholizáló egyének 1-es rizikófaktorával szemben az önpusztító életmódot folytatók rizikófaktora 195), de fontos szerep jut a környezeti ártalmaknak, a rossz szájhigiénének és egyes vírusoknak is.  A magas halálozási arányszámért leginkább a betegek késői stádiumban történő jelentkezése a felelős. Előrehaladott stádiumban (III-IV) a prognózis már igen rossz, a terápiás beavatkozások hatása kevésbé sikeres.  Nagy hangsúlyt kell tehát fektetnünk a primer és szekunder prevencióra. Ez gyakorlatilag a dohányzás és az alkoholizmus visszaszorítását, valamint a daganatok korai felismerését jelenti.  Több megjelent közlésből az tűnik ki, hogy a normál populáción végzett szűrővizsgálatok nem vezetnek a várt eredményre. Felmerült viszont, hogy a veszélyeztetett népesség vizsgálata - a szájüregi léziók kiszűrése szempontjából - eredményesebb módszer.  Természetesen fontos a terápiás eszköztár fejlesztése is, de az elődleges cél a veszélyeztetett populáció kézbentartása, az iskolákban kifejtett, eredményesebb dohányzásellenes propaganda. Mindehhez szükséges a média és a szakmapolitikai célok erőteljesebb támogatása.  Kulcsszavak: Szájüregi daganatok, etiológia, epidemiológia, szűrővizsgálatok.