A hagyományosan, "ösztönszerűen" művelt ápolási gyakorlat szükségszerűen váltózott az új elméleti ismeretek, a betegek és a társadalom által megfogalmazott igények függvényében: A kórházak minőségügyi rendszerének ma már természetes része az ápolási vezérfonalak (ápolási protokollok) kialakítása és használata.Az azonosított, jóváhagyott folyamatokra vonatkozóan célszerű eljárásleírásokat készíteni. Ezzel elérhető, hogy az adott folyamatban résztvevők pontosan ismerjék feladataikét, legyenek meghatározottak a személyre szóló felelősségi körök, valamint mérni lehessen az eljárás hatékonyságát és eredményességét. Különböző minőségfejlesztő eljárások segítségével folyamatosan vizsgálható, illetve a minőségfejlesztési ciklus értelmében -tervezetten vizsgálandó, értékelendő, korrigálandó az egyes ápolási beavatkozások gyakorlata, és ezzel biztosítható az ápolási szolgáltatások meg felelősége.Hangsúlyozni kell azt is,. hogy a változás bevezetése nem végpontja, hanem része a ~ folyamatos minőségfejlesztő tevékenységnek, ezért a fejlesztő csoportok feladatai soha nem érhetnek véget.A szerző bemutatja az általa kidolgozott modellt, melynek lépéseit'követve megvalósítható bármely általános érvényű, vagy speciális ápolási protokoll felülvizsgálata.