Bevezetés: A magyarországi romatelepek higiénés viszonyai, közegészségügyi biztonsága kevéssé ismert, a telepeken élő gyermekek egészségügyi ellátása gyakran képezi kritika tárgyát. Cél: A szerzők célul tűzték ki e népegészségügyi fehér foltok megismerését, illetőleg a romatelepeken élő gyermekek orvosi ellátásának elemzését. Módszer: A vizsgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai végezték valamennyi megyére és a fővárosra kiterjesztve. Az adatokat az országos tiszti főorvos körlevélben megfogalmazott kérdéseire kapott válaszokból, kérdőíves kikérdezéses módszerrel, illetőleg helyszíni higiénés vizsgálatokkal gyűjtötték. A vizsgálatsorozatokból nyert adatokat kiegészítették az Országos Alapellátási Intézet adataival. Eredmények: A romatelepek ún. higiénés definíciója szerint a telepek száma Magyarországon 767, amelyek 530 településen oszlanak meg; a telepek közművesítése és szerkezete szerinti definíció figyelembevételével a telepek száma 300-400 között mozog. A fővárosban nincs romatelep; a legtöbb romatelep Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetőleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. Azokban a helységekben ahol romatelep van ~ 3 millióan laknak; közülük 138000 fő (4,7%) él romatelepen vagy azonos higiénés körülményeket nyújtó telepszerű közösségben. A helységekben az összlakosság 5,8%-a 0-5 éves, 16,3%-a 0-14 éves gyermek; a telepeken az összlakosság 15,8%-a 0-5 éves, 35,6%-a 0-14 éves gyermek. A romateleppel bíró településeket 456 házigyermekorvos látja el. A gyermeklakosságot ellátó háziorvosok 11,4%-ának rendelési ideje (< 15 óra/nap/ 5 nap/hét) inszufficiensnek tunik; a gyermekellátást az eseteknek csak ~ 60%-ában végzi gyermekgyógyász szakorvos. A gyermekek ügyeleti ellátását az ügyeletek 94%-ában elsősorban a felnőtt lakosság háziorvosai végzik (ez országosan jellemző arány). A telepeket ellátó védőnők 12,5%-a két településnél többet lát el; 147 (az összes védőnő ~ 22%-a) 750 főnél több személy ellátását végzi (a tapasztalatok szerint megfelelő ellátás akkor biztosítható, ha az ellátandó gondozottak száma a 300 főt, az ellátandó települések száma a kettőt nem haladja meg). A telepek 15%-a mellett 1000 méteren belül illegális szemétlerakók, 11%-a mellett 1000 méteren belül dögkutak találhatók. A porták többsége rendezetlen, higiénés állapotuk elhanyagolt, a portákon vagy közvetlen közelükben sok esetben rágcsálók élnek, nagy gyakorisággal fordulnak elő gazdátlan és oltatlan kutyák. Következtetések: 1. részben a romatelepek különböző definíciói miatt, részben e fontos népegészségügyi kérdés nem egységes kezelése miatt a romatelepekről (számuk, elhelyezkedésük, népesség, gyermeklakosság) nincsenek kielégítően pontos adatok. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelen dolgozatban bemutatott ismételt vizsgálatai is csak javították a releváns információkat; 2. a romatelepek gyermekeinek egészségügyi ellátása nem különbözik a többi magyarországi gyerekétől, de hasonlóan az ország házi-gyermekgyógyászati ellátásához - különösen az ügyeletek vonatkozásában - sok a korrekciót igénylő tennivaló; 3. a romatelepek higiénés viszonyai nem elfogadhatóak, nemcsak lakóik, hanem az ország közegészségügyi-járványügyi biztonságát is veszélyeztetik.