A vizsgálat célja volt összehasonlítani rendszeresen dohányzó és nem dohányzó, fizikailag aktív és átlagos fizikai akitivitású fiúk terheléses légzésfunkciós és gázanyagcsere jellemzőit. A vizsgálatban összesen 116 fő budapesti középiskolás fiú adatai szerepelnek, akiket a célkitűzésnek megfelelően 3 csoportba rendeztek:1. csoport: átlagos fizikai aktivitású, rendszeresen dohányzók (n=43),2. csoport: átlagos fizikai aktivitású, nem dohányzók (n=40),3. csoport: nem dohányzó, rendszeresen sportolók (n=33).A kimerülésig tartó fizikai terhelést futószalag ergométeren végezték a vizsgáltak, a gázanyagcsere jellemzőket Jaeger m-DATASPIR analizátorral regisztrálták. Az átlagos fizikai aktivitású dohányzók és nem dohányzók terhelés végén mért spiroergometriai jellem-zői között nem volt szignifikáns a különbség, de numerikusan a nem dohányzók mutatói következetesen jobbak. A vizsgálat során a legjobb teljesítményt érthetően a nem dohányzó sportolók érték el. A bemutatott keresztmetszeti összehasonlítás eredményei azonban nem értelmezhetők úgy, hogy az átlagosan 3 év dohányzás hatásai nem jelentősek, de hangsúlyozni kell azt is, hogy a dohányzásra visszavezethető funkciócsökkenés általában csak évek múlva bizonyítható. Ezek a hatások és következmények valóban erősek és egyben súlyosak. Az idodalmi adatok tanúsága szerint a "csupán" passzív dohányosok mintáiban is kimutathatók.