A decubitust szabad magyar fordításban -és az egyik legjelentősebb kiváltó tényezőt figyelembe vévenyomási fekélynek, illetve felfekvésnek is szokás nevezni. A "nyomási fekély" elnevezés a szakirodalomban a legelterjedtebb, de valószínűleg nem a legtalálóbb kifejezés. Ahhoz, hogy egy problémát pontosan meghatározzunk, illetve megelőzzük, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek a fennállásához vezethetnek. A decubitus kialakulásáért elsődlegesen az egy adott testterületre ható, hosszú ideig -átlagosan 2 órán keresztül- tartó, kapilláris záró-nyomás értéket meghaladó nyomóerőt tették felelőssé a témát kutatók. A többi -decubitus megjelenésében szerepet játszó- kockázati tényező mellérendelt szerepet kapott, holott egyesek akár önállóan is képesek krónikus sebek kialakítására. Az inkontinencia és a decubitus kialakulása közötti összefüggés tényét régóta is merik, illetve -a téma fontosságát felismerve- mélységében kutatják az egészségügyi szakemberek. A bizonyítékok keresése elsődleges fontosságú annak érdekében, hogy a decubitus prevencióban kellő helyet, szerepet és figyelmet kapjon az inkontinencia ellátás.