Pertussis / Budai József
Bibliogr.: p. 122. - Abstr. hun., eng.
In: Infektológia és Klinikai Mikrobiológia. - ISSN 1218-1293. - 2004. 11. évf. 4. sz., p. 119-122.
A pertussis kórokozójával és a betegség pathogenesisével kapcsolatos ismeretek jelentősen bővültek, javultak a diagnosztika lehetőségei. Az új, acellularis vaccinák alkalmazása javítja a megelőzés lehetőségeit. A pertussis járványtana azonban az utóbbi években jelentős, hátrányos változáson ment át. Számos országban, a rendszeres oltások ellenére, egyre több a megbetegedés a korábban oltott serdülők és a fiatal felnőttek és a még nem oltottak között. Az elhúzódó köhögések több mint 10%-a pertussisnak bizonyul, és fertőző forrásként szerepel. A probléma súlyának növekedése miatt a néhány éve alakult, " Global Pertussis Initiative " (Globális Pertussis Mozgósítás) csoport munkáját újra szervezték és fontos direktívákat dolgoztak ki a betegség további terjedésének megakadályozására. Utóbbiak között kiemeltek a védőoltások alkalmazási körének bővítésére irányuló javaslatok. A hazai helyzet jelenlegi kedvező volta ellenére is szükséges a pertussis surveillance éber fenntartása, az átoltottság magas arányának további biztosítása. Kiemelt fontosságú a serdülők és a felnőttek elhúzódó köhögéses betegségeiben az etiológia vizsgálata, az esetleges pertussis eredet kiderítése érdekében. A pertussis magas contagiositású, heveny légúti betegség, a Bordetella (B.) genus tagjai, a Bordetella alfajok (B. pertussis, B. parapertussis, a B. bronchiseptica) okozzák. A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat. Legsúlyosabb és magas letalitású a védettséggel nem rendelkező csecsemők B. pertussis okozta megbetegedése. A pertussis korábban kizárólag gyermekbetegségnek számított. Mintegy 20-25 éve azonban, az oltatlan csecsemők mellett, mind inkább növekedik a serdülők és a fiatal felnőttek közötti megbetegedések száma is.