Krónikus thromboemboliás versus primer pulmonalis hypertonia / Varga János [et al.]
Bibliogr.: p. 90-91. - Abstr. hun., eng.
In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2004. 57. évf. 3. sz., p. 84-91. : ill.
Közleményünkben 3 éve progrediáló effort dyspnoe miatt intézetünkbe került férfi esetét ismertetjük. A mellkasröntgen cardiomegaliát igazolt, nyugalmi légzésfunkciós paraméterei enyhe restriktív légzészavart (FEV1: 67 ref%, FVC: 71 ref%, FEV1/FVC: 74%, TLC: 84 ref%, VC: 73 ref%) és diffúziós kapacitás csökkenést (DLCO: 74 ref%) jeleztek. Echokardiográfiával magas szisztolés pulmonalis nyomást (PAP syst: 66 Hgmm) észleltünk jó globális balkamra-funkció (EF: 62%) mellett. Spiroergometria során pulmonalis vascularis betegségre utaló légzési ekvivalenseket (VE/VO2: 59, norm. érték: 27,5; VE/VCO2: 56, norm. érték: 25), emelkedett holttér-ventilációt (VD/VT: 0,53-0,28, norm. érték: 0,30-0,18), csökkent aerob kapacitást (VO2: 62 ref%) és deszaturációt (SpO2: 96-91%) figyeltünk meg. A klinikai kép és vizsgálati eredményeink alapján primer pulmonalis hypertonia vagy krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia melletti mikroembolizáció lehetősége merült fel. Perfúziós tüdőszcintigráfia és pulmonalis angiográfia perifériás thromboticus eredet gyanúját vetette fel, az antikoaguláns terápia hatására klinikai állapota és terheléses funkciós értékei mérsékelt javulást mutattak.