A közhiteles egészségügyi nyilvántartásokról szólótanulmány második része az ún. klasszikus nyilvántartásokközül három adatbázist, az orvosi (és fogorvosi),a szolgáltatói, valamint a TAJ nyilvántartást mutatta be.Jelen írás a sorozat utolsó darabja, ebben helyet kapnakaz ún. preklasszikus nyilvántartások, és a szerzőösszegző megállapításai is.A nyilvántartások bemutatásának és minősítésénekcélja, hogy eldönthető legyen: a jelenlegi adatbázisokmennyire segítik megbízható információkkal a döntéshozókat,az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az állampolgárokat.A három tételben összefoglalt tanulmányvégső megállapítása: a közhiteles nyilvántartásokrendbetétele az eddiginél erőteljesebb központi akaratotigényel, mivel hiteles, megbízható nyilvántartásoknélkül mindenfajta változtatás, esetleges reform megfeneklikaz egészségügyben.