Az elmúlt évtizedekben a cardiovascularis betegségek gyógyítása terén rengeteg új eredmény született. Ennek ellenére a szív- és érrendszeri megbetegedések a fejlett világ országaiban a mai napig vezetik a morbiditási és mortalitási statisztikákat. A gyógyszeres kezelés ugyan sok esetben képes mérsékelni az ischaemiás szívbetegség progresszióját, a csökkent balkamra-funkciót azonban a legtöbb esetben tartósan nem képes javítani. A betegek jelentős hányada továbbá nem tudja betartani a gyógyszerszedés szigorú napi rutinját, ami lehetetlenné teszi a megfelelő terápiás hatást. A gén alapú kezelési stratégiák vonzó alternatívát képviselnek a gyógyszeres kezeléssel szemben, a génszakaszok gazdasejtekbe juttatása ugyanis lehetővé teszi a rekombináns fehérje hosszú távú és lokális biológiai hatását. A génterápia a cardiovascularis medicinában elsősorban a restenosis, a krónikus myocardiumischaemia, az ischaemia-reperfúziós károsodás, valamint a szívelégtelenség kezelése terén nyújthat értékes segítséget. Ebben a dolgozatban az új kezelési stratégia cardiovascularis lehetőségeiről lesz szó, és a szerzők megpróbálják áttekinteni, hogy az alapkutatásban elért sikereknek mi a realitása a klinikai gyakorlatban.