A fertőző betegségek kezelésének egyik sarkalatos problémája, hogy általában nem ismerjük a kórokozót azonnal. Ma még nem áll renddkezésünkre olyan diagnosztikai eszköztár, amelynek a segítségével bármikor egyértelműen eldönthetjük, hogy baktérium okozta-e a kórképet, ennek következtében az adekvát terápia is nehezen meghatározható. A vírusfertőzésekben kerüljük az antibiotikumok használatát-ez a rhinosinusitisek esetében is alapvető fontosságú.Az akut bakteriális rhinosinusitisekben viszont a fertőzés helyén magas koncentrációt elérő, hatékony, a valószínűsíthető kórokozókat elpusztító antibiotikumot alkalmazzunk a szükséges időtartamban. Ezt a korábbiaknál objektívabb, a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit is szem előtt tartó, matematikai számításokkal is alátámasztott terápiás algoritmusok kidolgozásával és ezek következetes gyakorlati megvalósításával biztosíthatjuk. A terápiás kudarcok és sikerek összegyűjtése és elemzése, valamint az így nyert nemzeti és nemzetközi eredmények alapján az algoritmusok felülvizsgálata és átdolgozása elősegítheti az optimális kezelést.Az akut, nem komplikált, baktérium okozta orrmelléküreg-gyulladásban szenvedők számára felírandó antibiotikum kiválasztásakor mérlegelnünk kell a betegség súlyosságát, előrehaladásának mértékét és a legutóbbi antibiotikum-terápiát is. Lényegében körültekintőbb, átgondoltabb, fegyelmezettebb empirikus kezelési gyakorlatot kell folytatnunk. A betegség alakulását is tanácsos szorosan követnünk, és legkésőbb 72 óra elteltével értékeljük a terápia eredményességét, szükség esetén haladéktalanul váltsunk antibiotikumot! A fenti gyakorlat következetes alkalmazása biztosíthatja a szövődménymenetes gyógyulást és a bakteriális rezisztencia csökkenését.