A rendszeres fizikai aktivitás hosszú távon kifejtetett jótékony hatásai - mind a testi mind a lelki fejlődésre - már régóta ismertek. De vajon milyen hatással van a sportolás a fiatalok egészségére, hogyan befolyásolja pszichoszomatikus tüneteik kialakulását? Jelen kutatásunkban erre a kérdésre kerestük a választ. A felmérést szegedi általános iskolások (5-8. osztályosok) körében végeztük (N=550). Az adatgyűjtéshez önkitöltéses, kérdőíves módszert alkalmaztunk, mely a sportolás gyakoriságán és a leggyakoribb pszichoszomatikus tüneteken kívül kitért a sportolás jellemző tulajdonságaira és a legfontosabb szociodemoráfiai tényezőkre. Azt találtuk, hogy azok a fiatalok, akik rendszeresen sportolnak, jobbnak értékelik egészségüket, edzettségüket a saját korosztályukhoz viszonyítva. Az edzettség, egészség önértékelése csökkenti a legtöbb pszichoszomatikus tünet kialakulását, úgy mint hátfájás, gyomorégés vagy palpitáció. Érdekes megfigyelés az, hogy ezek a pszichoszomatikus tünetek gyakrabban fordulnak elő a lányok körében, nem függnek a társadalmi osztálytól, illetve ezek a tünetek általában egymással összefüggésben, csoportosan fordulnak elő. Megállapítható, hogy a sport nem védőfaktora ezen tünetek kialakulásának. Viszont érdekes különbség, hogy a versenyszerűen sportoló tanulók szignifikánsan kevesebb pontot érnek el a pszichoszomatikus skálán, mint a nem versenyszerűen sportoló társaik.