Napjainkban az asthma bronchiale kezelésének alapja az inhalatív gyógyszerbevitel. Az 50-es évektől kezdve terjedtek el széles körben azok az eszközök, amelyek segítségével lehetőség nyílt gyógyszerek tüdőbe juttatására. Az inhalációs kezelés jól ismert előnyei mellett tagadhatatlan hátránya, hogy nem ismerjük pontosan a tüdőbe jutó gyógyszermennyiséget. E bizonytalanság kiküszöbölése kulcskérdés az inhalációs eszközök fejlesztése során. Jelen dolgozatban a Diskus és a Turbuhaler jellemzőinek összevetése mellett felhívjuk a figyelmet a vizsgálatok értékelésének nehézségeire.