A foglalkozás-egészségügy szakterületével szemben jogos elvárás a prevenció, illetve az ártalmas tényezők kiszűrése. Ma már nem kell hangsúlyozni a mozgásszervi megbetegedések elterjedését és annak a munkavállalókra gyakorolt hatását. Alapvető fontosságú ezért a láb, mint mozgásszervünk épségének, tökéletes funkciójának megőrzése, illetve rehabilitációja, hiszen az emberi láb viselí testünk teljes tömegét állás és járás közben. Rendkívül bonyolult szerkezete miatt a legkisebb rendellenesség vagy trauma is súlyos állapotváltozást eredményezhet, és azt a láb, a cipő és a talaj kölcsönhatása csak tovább erősíti. A munkaképesség romlásán túl azonban az egyén életminőségét, társadalmi és szociális helyzetét is befolyásolja.