Az immunkompromittált gyermekeknél fellépő kritikus állapotok hátterében leggyakrabban a fertőzések állnak. A hirtelen állapotromlások primer ellátása gyakran nem a gondozó intézményben történik, ezért az alábbi összefoglaló célja, hogy vezérfonalat nyújtson az általános gyermekosztályok számára. Az immunkompromittált gyermek első észlelése ugyanis kulcsfontosságú a későbbi prognózis szempontjából, hiszen a betegek sorsa az első órában dőlhet el. A gondos anamnézis-felvétellel és fizikális vizsgálattal meg kell ítélnünk, hogy kritikus állapotú gyermekkel van-e dolgunk. A tudat, a légzés és a keringés célzott vizsgálata segít ebben. A kritikus állapotú gyermek ellátásában a vénabiztosítás sürgős, ezért sikertelen perifériás vénaszúrás esetén intraosseális kanülálást javasolunk. Az első vérvétel során törekedjünk a szérum laktát-szint meg-határozására, valamint hemokultúra vételére. A primer ellátás első lépése a folyadékbólus adása, mely szükség esetén ismételhető. A korai és széles spektrumú antibiotikum terápia bizonyítottan javítja a túlélést, ezért azt az észlelés első órájában javasoljuk megkezdeni. Az immunkompromittált gyermekek kórházi osztályos megfigyelésére kétlépcsős rendszert javasolunk, melynek célja a kritikus állapot kiszűrése, amelyet az adekvát ellátás monitorizálása, szükség esetén korai intenzív konzílium és gyermekintenzív osztályos elhelyezés követ. Végül ismertetjük saját eredményeinket, ahol a fenti szemlélet bevezetése óta nem veszítettünk el beteget kritikus szövődményben.