Az újszülöttkori perzisztáló pulmonalis hypertensio (PPH) életveszélyes kórállapot, amely számos pulmonalis és kardiovaszkuláris betegséghez társulhat. Ha a pulmonalis vaszkuláris rezisztenciát (PVR) nem sikerül jelentősen csökkenteni, a PPH mortalitása magas. A pulmonalis hypertensio (PH) kezelésére korábban nem álltak rendelkezésre szelektív pulmonalis értágítók, az alkalmazott szerek szisztémás hipotenziót okoznak, valamint egyéb mellékhatásokkal is rendelkeznek. Az inhalációs nitrogénmonoxid (iNO) kezelés bevezetése megváltozatta a PPH-ban szenvedő betegek élet-kilátásait. Az iNO-terápiát 1992 óta újszülöttekben is sikeresen alkalmazzák (Kinsella, Roberts). Jelen közleményünkben 24 PPH-ban szenvedő újszülött (15 érett, 9 koraszülött) iNO kezelésével szerzett saját tapasztalatainkról számolunk be. A diagnózist pulzatilis és folyamatos hullámú Doppler-echocardiographia (DE) segítségével állítottuk fel, amellyel a kardiális vagy pulmonalis eredetű cianózis jól elkülöníthető volt. A kisvérköri nyomást a tricuspidalis insufficientia maximális áramlási sebességéből DE-vel mértük, és a Bernoulli-elv alapján számítottuk ki. Az artéria pulmonalis áramlási görbéjén mért szisztolés időintervallumok mérése (akcelerációs idő és ejekciós idő aránya <0,36) igen megbízható, betegágy mellett is könnyen elvégezhető módszernek bizonyult a kisvérköri nyomás szemikvantitatív meghatározására. Congenitalis vitiumos (CV) újszülötteknél a nagy bal-jobb sönttel és a balszívfél-obstrukcióval járó esetekben lehetett súlyos PH-t igazolni.