Kisebbségi népcsoportban végzett metabolikus szindróma szűrésének tapasztalatai / Hidvégi Tibor [et al.]
Bibliogr.: p. 165. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2009. 7. évf. 3. sz., p. 161-165. : ill.
A hazai legjelentősebb kisebbségi népcsoport egészségügyi helyzete több vonatkozásban elmarad az átlaglakosság egészségügyi mutató mögött. A metabolikus szindróma gyakrabban fordul elő a rosszabb szociális körülmények között élők körében. A metabolikus szindróma előfordulási gyakoriságát felbecsülendő szűrővizsgálatot kezdeményeztünk Győr városában és Tét községben háziorvosok segítségével 20 és 70 év közötti, magukat cigánynak valló, ismert cukorbetegségben és kardiovaszkuláris megbetegedésben nem szenvedő egyének körében. A metabolikus szindróma diagnózisát az ATP-III kritériuma alapján állapítottuk meg. A 77 egyén (35 férfi, 42 nő; életkor 46,9+-10,6 év; x+-SD) között 14 esetben (18,2%) diabetes mellitust és további 14 esetben (18,2%) prediabéteszt - emelkedett éhomi vércukor (IFG) vagy csökkent glükóztolerancia (IGT) - találtunk. A szindróma egyes összetevői az alábbiak szerint fordultak elő: hipertónia 47 egyén (61,0%), kóros derékkörfogat 40 egyén (51,9%), kóros HDL-koleszterin 39 egyén (50,6%), kóros trigliceridszint 35 egyén (45,5%) és kóros éhomi vércukorszint 15 egyén (19,5%) esetében. A vizsgált kohorszban a metabolikus szindróma 39 egyénnél (50,6%) volt megállapítható, értékelhető nemi különbség nem mutatkozott (férfiak: 20/35=57,1%; nők: 19/42=45,2%; p>0,05). A hazai roma lakosság körében a kardiometabolikus kockázati tényezők időben történő felismerésére és a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésére hangsúlyt kell fektetni; megfelelő eredmények eléréséhez folyamatos egészségügyi felvilágosító tevékenységre és gondozásra van szükség.