Kik rakták le a magyarországi klinikai ütőeres sebészet alapjait? : válogatás a magyar érsebészek arcképcsarnokából / Bartos Gábor, Bihari Imre, Markovics Gabriella
Bibliogr.: p. 106-107. - Abstr. hun., eng.
In: Érbetegségek. - ISSN 1218-3636. - 2009. 16. évf. 4. sz., p. 99-107. : ill.
E munka ötletét az adta, hogy a szerzők felkérést kaptak a Central Europcau Vascular Forum 2008. évi Pozsonyi Kongresszusának szervezőjétől, tartsanak előadást a magyar érsebészet történetéről. Ezen előadások egyikéből került összeállításra ez a válogatás, amely a magyarországi artériás érsebészet hírneves megalapozóival foglalkozik. A hazai érsebészet több mint 150 éves történetét a szerzők időszakokra bontva tárgyalják. I. A magyar érsebészet előfutárai a XIX. században és a XX. század elején: elsőként Balassa Jánosról emlékeznek meg, aki az első hazai érműtéteket végezte. Ezután következik Honács József, aki 1882-ben az első hazai vénás, egyben első érvarrat elvégzője volt. Ot Bakay Lajos az első artériás érvarrat és vég a véghez anastomosis készítője követi. II. Akik megalapozták a magyar érsebészetet a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben, valójában szívsebészek voltak, az első hazai érműtéteket, a szív körüli nagyereken, ők végezték. Az első coarctatio aortaet hazánkban Eisert Arpóíl operálta. Littmana Imre elsőként kötött le ductus arteriosust, ill. az első érsebészeti osztályokat hozta létre, előbb a Városmajori, majd a Szabolcs utcai Klinikán. Kudás Z József nevéhez fűződik az első Blalock-Taussig műtét, továbbá coarctatio aortae-, ductus Botalli műtétet, és nagy vénák varratait is végezte. III. A korszerű érsebészet megteremtői a XX. század hatvanas-hetvenes éveiben dolgoztak.