A védőnő hungaricumnak számító szakember a világon, aki hivatásából eredően a lakosság egészségi állapotának javításáért, az egészség fejlesztéséért felelős. Munkájában - az anya-és gyermekvédelmen túl - elsődleges feladata a prevenció, amelyre több színtéren is lehetősége nyílik, a szakmai kompetenciájában meghatározott feladatköröknek megfelelően. Ahhoz, hogy a megelőző munka során közvetített információk, ismeretek, attitűdök ténylegesen eredményt tudjanak elérni az adott célcsoportnál, elengedhetetlen, hogy a szakember, a védőnő saját szemléletében, magatartásában is a preventív egészségmagatartást gyakorolja. A szakmai hitelesség és példamutatás az egészségnevelő munka olyan elemei, amelyek alapvetően kihatással vannak a prevenció eredményességére. Jelen tanulmányban egy országos felmérés részeredményeit mutatjuk be. A vizsgálat bizonyos részeiről korábbi tanulmányokban már beszámoltunk. Kutatásunk egyik célja volt feltárni, hogy a védőnő hallgatók egészségmagatartásának alakulásában milyen szerepe van a felsőoktatásban tanult egészségfejlesztési ismereteknek. Továbbá célunk volt megismerni a hallgatók vélekedését a pályán való elhelyezkedésükről, arról, hogy felsőoktatási tanulmányaik befejeztével szeretnének-e védőnőként dolgozni. Minta: A felmérésben hat képzőintézmény - Budapest, Kaposvár, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Szombathely - vett részt. Az Egészségügyi gondozás és prevenció alapszakos hallgatók (a későbbiekben EGP) közül 185 fő, míg végzett védőnő hallgatók közül 227 fő vett részt a felmérésben, összesen 412 hallgató. A részvételi arány valamennyi intézmény esetén 98% fölötti volt. A minta átlagéletkora 20,57 év [EGP: 19,26 év (+1,71); Végzett hallgatók: 23,88 év (+2,79)]. Módszer: Vizsgálatunkhoz az írásbeli kikérdezés módszerét és a kérdőív eszközét alkalmaztuk.