A zsírok nemcsak azért tölthetnek be megkülönböztetett szerepet az elhízás kialakulásában, mert azonos mennyiségű zsír energiatartalma több mint kétszerese a fehérjék vagy a szénhidrátok energiatartalmának, hanem azért is, mert a zsírban lévő energia elraktározásának energiaigénye a más tápanyagokban lévő energia elraktározása energiaigényének alig egytizede. Ezért joggal merül fel az a lehetőség, hogy nagyobb mennyiségű zsír fogyasztása még azonos energiabevitel mellett is kedvezőtlen lehet az elhízás kialakulása szempontjából. Vizsgálatok sorában igazoltak pozitív korrelációt a zsírból származó energia összes energiabevitelen belüli részesedése és az elhízásra utaló antropometriai jellemzők között. A korreláció azonban meggyengült, vagy egyenesen eltűnt az elhízás kialakulásával összefüggésbe hozható egyéb tényezők statisztikai figyelembevételét követően. Fogyókúrázó felnőttekben szoros összefüggés volt kimutatható az energiabevitel százalékában kifejezett zsírbevitel csökkenése és a testsúly csökkenése között. Gyermekekben a zsírsavbevitel módosításának, a telített zsírsav fogyasztás csökkentésének és a telítetlen zsírsav fogyasztás növelésének kedvező hatását látták a vérzsírok plazma-koncentrációjának és a vérnyomásnak az alakulására egyaránt. Újabb megfigyelések felvetik annak a lehetőségét is, hogy az n-6 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztásának az elmúlt évtizedekben tapasztalt megnövekedése is szerepet játszhat az elhízás növekvő prevalenciájában.