A toxikus nehézfémek közül a környezetben mindenütt jelenlévő és az emberi szervezetben felhalmozódásra hajlamos ólom az egyik, legrégebben ismert foglalkozási mérgezést okozó anyag, amely ma is elsőrendű fontosságú mind munkahigiénés, mind foglalkozás-egészségügyi szempontból. Esetismertetések segítségével egy olyan expozíciós forrásról számolnak be, amely a szerzők eddigi gyakorlatában nem fordult elő. A lőtereken használt lövedékek ólom magja kilövéskor, illetve becsapódáskor légtéri ólom szennyezést okozhat. Az esetismertetések tanulsága szerint ez az expozíció veszélyt jelenthet a lőtereken munkát végzőkre, de a sport/hobbi lövőkre, illetve a környezetre is. A bemutatott esetek felhívják a figyelmet a munkaegészségügy jogi szabályozásának bizonyos hiányosságaira is. Az előadás rövid diszkussziójában a szerzők eredményeiket egyrészt hozzáillesztik az ólommérgezés sok évszázados történetéhez, diagnosztikai és terápiás ismereteihez, másrészt beillesztik azokat az ólom-expozíciós források hosszú és változatos sorába.