Magyarország népegészségügyi helyzete számos fejlesztési feladatot indukál. A stratégiák között ez idáig a munkahelyi egészségvédelem, biztonság és a munkahelyi egészségfejlesztés általános jó gyakorlatának jelentősége széles körben nem került felismerésre. A munkahelyek egészséget és biztonságot veszélyeztető tényezői 1-3 nagyságrenddel nagyobbak, mint amelyek a hétköznapi életben fellelhetők. Ezeknek a kockázatoknak a minimalizálása, felszámolása egy olyan folyamat keretei között, amely egyúttal fejleszti a munkavállalók egészségmegőrzéssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyéni kompetenciáit, történelmi lehetőség. A munkahelyi egészségfejlesztés szakmai alapjai mind a jogszabályi háttér, mind a szakmai háttér tekintetében Magyarországon megteremthetőek, mivel egy részük már ma is rendelkezésre áll. Ugyanakkor ennek a háttérnek a mobilizálása még várat magára. Ebben a mobilizálásban azonosítható a társadalmi, munkáltatói és munkavállalói érdekeltség. A szemléletváltást elősegítő társadalmi ösztönző rendszer (politikai, szakmai, gazdasági, kulturális, stb. összetevőket integráló rendszer) kialakítása halaszthatatlan feladat. Magyarország gazdasági eredményessége növelésének egyik még kihasználatlan eszköze a munkahelyi egészségfejlesztés széles körben elterjedt és működő gyakorlata. Ennek a hatékony gyakorlatnak a szakmai centrumában a foglalkozás-egészségügyi orvosnak kell állnia. Hogy ténylegesen ott is álljon, a kitörési pontok mentén konkrét intézkedésekre van szükség. Nemzeti cél, hogy a gazdaság versenyképessége úgy javuljon, hogy közben a munkavállalók életesélyei számszerűsíthetően javuljanak.