A szerzők által bemutatott 19 éves beteg egy szomszédos országban hólyag exstrophiával és epispadiasissal született. Csecsemőkorban ureterosigmoidostomiát készítettek, később pedig a gyulladások miatt tönkrement bal veséjét eltávolították. Kamaszkorában több sikertelen péniszplasztikája történt. Felvételkor a vesében nem volt pangás és a szoliter jobb vese a beteget renálisan egyensúlyban tartotta. A pénisz megrövidült és merevedésnél teljesen a hasfalhoz simult, így közösülés nem volt lehetséges. A rövid görbe és osztott makkú pénisz a beteg számára kozmetikailag is elfogadhatatlan volt. Előkészítés után műtétet végeztünk, a hímvesszőt az ér-idegköteg megkímélése mellett alkotóelemeire bontottuk, azaz a két corpust és a makkot teljesen különválasztottuk. Így derült ki, hogy felhasználható húgycső lemez nem maradt, valószínűleg ki sem fejlődött, illetve a korábbi műtétek következményeként elhegesedett. Ez azt jelentette, hogy az ondóút biztosításáról le kellett mondani. A corpusok felfelé mutató görbületét két-két vena saphena folttal szüntettük meg. A makkot újraformáztuk, és a csúcsán külső húgycsőnyílást alakítottunk ki. A két corpust egymáshoz, illetve a makkot ezek csúcsára öltésekkel rögzítettük. A péniszt elforgatott részben scrotalis bőrrel fedtük. Műtét után két évvel a pénisz kozmetikailag kifogástalan, hossza és merevedése megtartott, így a beteg normális közösülésre képes. Stabil párkapcsolatban él. A napokban kétoldali herebiopsziát végeztünk a spermiumok cryopreservatioja és a későbbiekben tervezett in vitro fertilizatio elvégzése céljából. Hazánkban a genetikai szűrés miatt megszűnt az exstrophia és az epispadiasis előfordulása, így kevés a műtéti tapasztalat, ezért nemzetközi tekintélyű sebész segítségét vettük igénybe.