A felnőttkori egészségmagatartás alapjai tizenéves korban formálódnak, ezért a fiatalok egészségi állapotának, ezzel kapcsolatos gondolkodásának megismerése kiemelt fontosságú az egészségfejlesztési programok hatékony tervezéséhez. Jelen felmérés célja az volt, hogy középfokú tanulmányokat folytató fiatalok körében az egészségmagatartással, valamint a kérdőíves egészségfelmérésekkel kapcsolatban strukturált interjúk révén szerezzen információt. Egy közepes méretű magyar város különböző típusú iskoláiba járó, 15-18 éves, eltérő szociális hátterű fiataljaival, összesen 18 fővel készült strukturált interjú a testmozgás, testkép, táplálkozás, fogyókúra, valamint a kérdőíves felmérésekkel kapcsolatos vélemény témaköreiben. A megkérdezett fiatalok tudatosan alakítják életmódjukat, ezt azonban nem az egészség megőrzése, hanem a véleményformáló baráti közösség, a média sugallta elvárásokhoz való igazodás motiválja. A megkérdezett fiúk mindegyike a testmozgás és táplálkozás tekintetében is tudatosnak mondható, míg a lányoknál ez csak a gimnáziumba járók között volt megfigyelhető. A szakközépiskolába járók egészséges életmóddal kapcsolatos, különösen a táplálkozásra vonatkozó szokásai nagyon kedvezőtlenek, ennek azonban szinte minden megkérdezett tudatában volt. A lányok többsége, eltérően a fiúktól, elégedetlen volt a saját testképével. Az egészséges életmóddal kapcsolatban az iskoláknak - az elméleti oktatáson túl - két gyakorlati lehetőségük van: megfelelő feltételeket biztosítani a diákok sportolásához és korszerű táplálkozásához. A megkérdezettek szerint a középiskolák mindkettő tekintetében kudarcot vallottak. Hasonlóan egybehangzó volt a megkérdezettek vélekedése nemtől és iskolától függetlenül, amely szerint a kérdőíves felméréseknek nem látják értelmét, mert azokat véleményük szerint a fiatalok nem veszik komolyan. A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolákban számos kiaknázatlan lehetőség rejlik a tanulók egészségének alakítására. Ezek feltárására a klasszikus kérdőíves egészségfelmérések mellett fontos kvalitatív módszereket is alkalmazni, hogy az ilyen módon megszerzett információk birtokában a jelenleginél hatékonyabb, a korosztály motivációit minél inkább figyelembe vevő egészségfejlesztési programok legyenek tervezhetők.