Tanulmányunk egy olyan oktatási módszer alapján végzett vizsgálatot mutat be, amelyben az ismeretátadást, a sajátélmény-szerzést és a kutatást építettük egymásra két szemeszter kurzusai során. A sajátélményű munka az első szemeszterben a csoportanalízis munkamódjával történt, az ismeretszerzés a csoportdinamikai folyamatok közös értelmezése közben valósult meg. A kutatási adatgyűjtést a megfigyelő szerepben dolgozó hallgatók végezték. A csoportanalízis módszerével a fantáziamunkára tanultak rá a hallgatók, a megfigyelő szerepben egymást váltó résztvevők a csoportdinamika "olvasását" gyakorolták, a megfigyelési jegyzőkönyvek elemzésével pedig mindnyájan bevezetést nyertek az élményszintű anyag tudományos szempontú feldolgozásába. A második szemeszterben a saját filmélmény a filmnarrativa réseinek kitöltését jelentette, és a "hiányzó kép" mentén születő fantáziák pszichodráma játékokban keltek életre. A csoportdinamika értelmezése ekkor már összetettebb összefüggésben, a film és a ráépülő drámajátékok kontextusában történt meg. Az ismeretközlés - sajátélmény - kutatás kapcsolódását egymáshoz elősegítette a teljes tanévben azonos csoportban végzett munka kontinuitása. Az első félév csoportanalitikus szcénáira mintegy "ráültek" a pszichodráma játékok szcénái. Mindkét félév csoportjegyzőkönyv-anyagának feldolgozását a hallgatókkal közösen végeztük el.