Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=71882
MOB:2009/1
Szerzők:Pintér Vanda Petra; Győrffy Hajnalka; Arató András; Dezsőfi Antal; Molnár Kriszta; Veres Gábor
Tárgyszavak:ALLERGIÁS BETEGSÉGEK; COLITIS; COLONOSCOPIA
Folyóirat:Gyermekgyógyászat - 2008. 59. évf. 5. sz.
[https://orvositudasbazis.eu/]


  Eosinophil- és allergiás colitises csecsemők laboratóriumi és kolonoszkópiás jellemzői / Pintér Vanda Petra [et al.]
  Bibliogr.: p. 295. - Abstr. hun., eng.
  In: Gyermekgyógyászat. - ISSN 0017-5900. - 2008. 59. évf. 5. sz., p. 291-295. : ill.


Bevezetés: A táplálékfehérje indukálta allergiás colitis (AC), illetve eosinophil colitis (EC) a csecsemőkorban fellépő hematochezia gyakori okai. A csecsemők általában jól gyarapodnak, egyébiránt tünetmentesek, székletűkben kórokozó nem található, fissura nem jellemző. Célkitűzés: Az AC/EC-re jellemző klinikai tünetek, laboreltérések elemzése, a kolonoszkópos vizsgálatnál látott makroszkópos kép, valamint a biopsziás mintákban az eosinophil sejtek denzitásának meghatározása. Beteganyag és módszer: Vizsgálatunkban 44 olyan hematocheziás (átlagéletkor 5,5 hónap, tartomány 25 nap-11 hónap), anyatejjel (is) táplált, egészségesnek tűnő csecsemő vett részt, akiknél nem volt alvadási zavar, kemény széklet/fissura és a széklettenyésztés negatívnak bizonyult. Anyai eliminációs étrend (tehéntej, tojás, szója és olajos magvak, átlagosan 6 hétig) az esetek döntő többségében megszüntette, vagy csökkentette a hematocheziát. Súlyos vagy tartós hematochezia, súlycsökkenés miatt 12 csecsemőnél (átlagéletkor: 4,3 hónap, tartomány: 25 nap-7 hónap) végeztünk kolonoszkópiát. Eredmények: A 12 kolonoszkópiás minta elemzése alapján 7 csecsemőnél AC-t (átlagosan 14 eosinophil/NNL, kritérium. >=6 eosinophil/NNL) és 4 esetben EC-t (átlagosan 34 eosinophil/NNL, kritérium: 20 eosinophil/NNL) kórisméztünk. A kontrolloknál átlag 1,48 eosinophil/NNL-értéket találtunk. AC-ben szignifikánsan (520-L43x 109/1, p<0,01), EC-ben jelentősen fokozott thrombocytosis (499+-45x 109/1) mutatkozott a kontrollhoz képest (328+-16 x 109/l). A vérben levő eosinophil sejtek megoszlása a vizsgált három csoportban hasonló volt (AC: 3,66 +-0,78, EC: 3,25+-1, 25, kontroll.- 4,95+-1,87%). A kolonoszkópiánál ACben gyakrabban láttunk lymphonodularis hyperplasiát (87,50/o), mint EC-ben (50%). Aphtás colitis viszont gyakoribb volt EC-ben (75%) mint AC-ben (50%), bár a különbség nem érte el a szignifikáns mértéket. Összefoglalás: A rektális vérzéssel jelentkező, egyébiránt egészséges csecsemőknél (széklettenyésztés és fissura negatív) az AC és az EC jelentős százalékban fordult elő. A betegeknél gyakoribb a thrombocytosis, normális eosinophil sejtszámmal. Az AC és EC között laboratóriumi vizsgálatok különbséget nem mutattak, bár a kolonoszkópiánál AC-ben lymphonodularis hyperplasia, EC-ben aphtás colit/s dominált.