A Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Ergonómiai és Bánya-egészségügyi Tudományos Bizottsága keretében működő Mozgásszervi Betegségek Albizottsága célul tűzte ki a bányászok mozgásszervi állapotának felmérését, melyben az ORFI orvosai is közreműködtek. A vizsgálat célja adatgyűjtés volt a nehéz fizikai munka káros mozgásszervi hatásairól, valamint munkavédelemre, prevencióra, rehabilitációra vonatkozó ajánlások kidolgozása. A mozgásszervi állapot felméréséhez a Gait, Arms, Legs, Spine (GALS) módszert választottuk. 148 bányász multicentrikus mozgásszervi szűrővizsgálatára került sor 3 bányaüzem foglalkozás-egészségügyi szolgálatának bevonásával. A GALS módszer magyarországi validálása reprezentatív mintán történt, egyben ez képezte a kontrollcsoport is. Eredmények az alábbiak voltak: a 148 férfi (átlagéletkor 41 év /24-56/) közül a szűrővizsgálat 84 személyben (57%) valamilyen mozgásszervi érintettséget hozott felszínre. Mozgásszervileg egészséges 64 személy (43%) volt, átlagéletkoruk 37 év (22-54). Az objectív eltérések, a munkajellege, az életkor és a szolgálati idő közötti összefüggés elemzésekor azt találtuk, hogy a közepesen nehéz fizikai munkát végzők, a magasabb élet-korúak és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők között az objectiv eltéréssel rendelkezők aránya magasabb. A mozgásszervi elváltozások igen széles skálát öleltek fel. A bányamunka elsősorban a gerincre és az alsóvégtagi izületekre jelent veszélyt. Ezen eredmények közvetett módon felvetik a bányamunka kóroki szerepét a mozgásszervi elváltozások létrejöttében. Vizsgálatunk - melynek során "egészséges", munkaképes dolgozók között meglepően nagy arányban fordultak elő nehéz fizikai munkával orvosi szempontból nem összeférhető eltérések - azt tükrözi, hogy a GALS módszer alkalmas a bányászok mozgásszervi állapotának felmérésére, szűrésre, individuálisan és a csoportra is jellemző módon, ezért ajánlható a bányaegészségügy számára is.