Az inkretineknek a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában képviselt jelentősége, terápiában történő hasznosításuk lehetőségeinek vizsgálata a XX. század 70-es éveitől kezdve került az orvosi érdeklődés előtérébe, alkalmazásuk napi gyakorlatba történő bevezetése azonban csak a XXI. század elején vált realitássá. Mára ismertté vált, hogy az e mechanizmussal ható szerek egyik csoportja, az ún. dipeptidit peptidáz (DPP)-4 gátlók, a lebontásukat végző enzim reverzibilis gátlásával az élettanilag termelődő inkretinek befolyását erősíti. A közlemény az inkretinek szénhidrát-anyagcserében betöltött szerepét és a DPP-4-gátlás terápiás jelentőségét tekinti át. Kiemeli e szerek béta- és alfa-sejt-diszfunkciót mérséklő, valamint béta-sejt-megőrző hatását, ami esélyt kínál a 2-es típusú diabetes progresszív természetének befolyásolására.