Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=71640
MOB:2009/1
Szerzők:Patzkó Ágnes; Gerlinger Imre; Ablonczi Réka; Kett Antónia; Tóth Eszter; Török László; Pytel József
Tárgyszavak:LÉZERSEBÉSZET; RHINITIS, ALLERGIÁS
Folyóirat:Fül-Orr-Gégegyógyászat - 2008. 54. évf. 4. sz.
[http://www.orl.hu/]


  Az alsó orrkagyló mucotomiája és KTP lézeres kezelése : összehasonlító klinikai vizsgálat allergiás rhinitisben szenvedő és nem allergiás betegekben  / Patzkó Ágnes [et al.]
  Bibliogr.: p. 172-173. - Abstr. hun., eng., ger.
  In: Fül-Orr-Gégegyógyászat. - ISSN 0016-237X. - 2008. 54. évf. 4. sz., p. 165-173. : ill.


Bevezetés: Az alsó orrkagylók hyperplasiája okozta tünetek enyhítésére évtizedek óta a leggyakrabban alkalmazott műtéttípusok a turbinectomia és a mucotomia. A mucotomia során az operatőr megkíméli az alsó orrkagyló csontos vázát, a radikálisabb turbinectomia viszont hátrányosan befolyásolhatja az orr fiziológiás működését és pörkösödés kíséretében ún. sicca szindróma kialakulásához vezethet. A klinikánkon 2004 óta alkalmazott KTP lézeres kezelés az alsó orrkagyló alsó felszínén redukálja a hyperplasiás nyálkahártyát, míg a mediális részt megkíméli, hozzájárulva az élettani funkció megtartásához. A fent említett műtéttípusok megítélését illetően az irodalom ellentmondásos. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a mucotomia és lézeres kezelés előnyeinek és mellékhatásainak felderítése, s a lézeres műtét pontos indikációs körének felállítása volt. Beteganyag és módszerek: Retrospektív kérdőíves vizsgálatunkat az 1999-től 2006-ig terjedő időszakban kétoldali alsó orrkagyló műtéten átesett 117 betegben (39 nő, 52 férfi, átlagéletkor 37+-13,7 év) végeztük. Értékelni kívántuk mindkét műtéttípus hatását közép- (2 év átlagos követési idő) és hosszútávon (7 és fél év átlagos követési idő) az allergiás rhinitisben szenvedő és nem allergiás betegcsoportokban egyaránt. Eredmények: Kérdőívünkre 91 beteg válaszolt. Legfőbb panaszuk, az orrdugulás valamennyi nem allergiás csoportban és a közepes követési idejű mucotomiával műtött allergiások csoportjában szignifikánsan (P<0,05) javult. A legjelentősebb javulást a közepes követési idejű, mucotomiával műtött nem allergiás betegek körében észleltük (a műtét után 23 beteg [70%] számolt be tiszta orrlégzésről). Nem kívánatos következményként azonban ezen utóbbi betegcsoportban szignifikánsan (16 beteg [55%], P<0,05) megnőtt a műtét utáni pörkösödés mértéke. Érdekes, hogy ezzel ellentétben a közepes követési idejű mucotomiával műtött allergiás betegek csoportjában nem jelennek meg az atrophiás rhinitisre utaló kellemetlen tünetek. A 2 éves követési idejű nem allergiás, mucotomiával kezelt betegek fejfájásának szignifikáns (P<0,05) mértékű javulását az egyidejűleg elvégzett szeptumműtéteknek a ganglion sphenopalatina neuralgiára (szeptumspinák eltávolítása!) gyakorolt kedvező hatásával magyaráztuk. A 2 éves követési idejű mucotomián átesett allergiás betegek szignifikáns (P<0,05) hallásjavulása és füldugulás érzésének megszűnése hátterében a fülkürtfunkció javulását feltételezzük. Következtetés: Eredményeink alapján az alsó orrkagyló hyperplasiájának kezelésében az alábbi protokollt javasoljuk; 1. sikertelen konzervatív terápia után nem allergiás betegeink kezelésére lézeres megoldást ajánlunk; 2. allergiás betegek számára a konzervatív és az akár ismételten alkalmazott lézeres kezelés eredménytelensége esetén, válogatott esetekben mucotomia vagy turbinoplastica megkísérelhető; 3. válogatott esetekben turbinectomia totális lehet a végső megoldás; 4. a mucotomia jövőbeni kiváltása céljából a radiofrekvenciás kezelés eredményei tűnnek biztatónak.