A cachexia görög eredetű szó, a "kakos" rosszat, a "hexis" erőnlétet, állapotot jelent. A daganatos beteg tehát nagyon rossz erőnlétben érzi magát, ez sokszor a vezető tünete is lehet a betegségnek, máskor a kórkép lefolyása során alakul ki. Warren már 1932-ben rámutatott arra a tényre, hogy a daganatos halálozásban a cachexiának jelentős szerepe van. Megdöbbentő adat, hogy a daganatos betegek halálának több mint egyötödéért a kialakult cachexia a felelős! Az előrehaladott rákban meghaltak közel 2/3 részénél alakul ki tumoros cachexia, és szomorú adat, hogy a kialakult szindróma súlyossága fordítottan arányul a túléléshez, azaz jelenléte esetén minden esetben a betegség kedvezőtlenebb kimenetelével lehet számolni. A súlyvesztés mértéke is fontos információ. Amennyiben a testsúly >=10%-át veszti el a beteg 6 hónap vagy rövidebb idő alatt, ez igen rossz prognózist jelent. Muszáj néhány szót szólni arról, hogy sokszor örülnek, ha az amúgy "töltöttgalamb" mama lead végre 6-8 kg-ot. Lehet, hogy a 156 cm-hez a 80 kg túlsúlyt jelent, de ha normál étkezés mellett rövid idő alatt leadott a daganatos beteg 8 kg-ot, akkor már a daganatos senyvességgel állunk szemben, amelynek a patofiziológiai alapjait röviden át fogjuk tekinteni, hogy rámutassunk, hogy egy külön kórképről van szó. A szindróma súlyvesztéssel, anorexiával, astheniával - amely utóbbi szó ugyancsak görög eredetű, az "a" és "stenos" azt jelenti, hogy nincs erő - és vérszegénységgel jellemezhető. Az asthenia generalizált gyengeséget, fizikai és mentális fáradtságot is jelent. Nathanson kimutatta, hogy cachexia már a testsúly 0,01%-ánál kisebb tömegű tumor jelenlétében is kialakulhat, tehát nem függ össze annak növekedésével, de az anatómiai elhelyezkedésével és típusával sem.