Az MRSA fertőzés nemcsak kórházban, hanem a háziorvosi praxisban is egyre gyakrabban előforduló infekció. A közösségben szerzett MRSA elsősorban lokális (furunculus, tályog, cellulitis), ritkábban súlyos fertőzés (nekrotizáló fasciitis, pneumonia, sepsis) képében jelentkezik. A CA-MRSA, szemben a HA-MRSA-val érzékenységet mutathat clindamycinre, rifampicinre, sulfamethoxazol/trimethoprimre, doxycyclinre és az újabb fluorokinolonokra. Az egészségügyi intézménybe behurcolt CA-MRSA is nozokomiális járvány elindítója lehet. A lokális infekciók kezelésében döntő a terület inciziója, drenálása, míg a szisztémás infekció hospitalizációt és vancomycin vagy teicoplanin kezelést igényel. A mikrobiológiai mintavétel elengedhetetlen a diagnózis és a rezisztencia megállapításához. Az otthon kezelt betegek mellett számítani kell arra, hogy a kórházból elbocsátott betegek és kolonizáltak dekontaminációja is háziorvosi feladat lesz. A referátum a fertőzésmentesítésre és a járványügyi feladatokra is kitér.