Célkitűzésünk az volt, hogy az irodalom szisztematikus áttekintésével megvizsgáljuk a várandós anyák zsírsavellátottságát a terhesség ideje alatt és a szüléskor. Elektronikus irodalomkeresést végeztünk angol (Pubmed, Google Scholar, Embase) és német (Springerlink) adatbázisokban. Száztizenhárom potenciálisan releváns cikket találtunk, amelyek közül 20 felelt meg az előzetesen felállított minőségi kritériumoknak. A legtöbb szerző a teljes plazma-, a teljes vörösvértestmembrán-lipid- és a plazma foszfolipid-frakció zsírsavösszetételét vizsgálta. Az egyes szerzők adataiból átlagot és 95%-os konfidencia-intervallumot számítottunk, majd a kapott értékeket három időpont szerint csoportosítottuk: a második és a harmadik trimeszter, valamint a szülés időpontja. A fellelt közlemények adatai szerint az omega-3 és omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége szűkebb tartományban változik a plazma foszfolipid-frakciójában, mint a teljes plazmában. A tanulmányok adataiból az derül ki, hogy a terhesség ideje alatt a linolsav, az arachidonsav, a dokozahexénsav, valamint az alfa-linolénsav mennyisége nem változott jelentős mértékben. Eredményeink azt mutatják, hogy várandós nők szupplementációs vizsgálataikor a foszfolipid-frakció eltérései jobban tükrözik a zsírsavellátottságot, mint a vörösvértestmembrán-lipidek vagy az összes plazmalipidek zsírsavösszetétele. Szisztematikus irodalom áttekintésünk során nyert adataink a későbbiekben referencia tartományként hasznosíthatóak lehetnek a várandós anyákban hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakkal végzett szupplementációs vizsgálatokhoz.