A diabetes mellitus (DM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, jelentős anyai és magzati kockázati tényező. Ugyanakkor kevés adat áll rendelkezésre a DM uterus funkciókra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Jelen munkánk célja a streptozotocinnal kiváltott DM myometriális következményeinek feltárása volt patkányban, a gesztációs kor függvényében. Szuperfúziós technikát alkalmazva azt találtuk, hogy DM-ban jelentősen gyorsul az uterus adrenerg denervációja, ami csökkent noradrenalin felvevő kapacitásban nyilvánul meg. A diabetes posztszinaptikus hatásainak leírására kontraktilitási méréseket végeztünk izolált uterusgyűrűkön. Nem terhes állatban a DM fokozza az alfa-, és csökkenti a ß-adrenerg stimulációra adott kontrakciós, ill. relaxációs választ: E változásokat részben magyarázza az a-receptorok DM hatására fokozódó mRNS szintű expressziója, amit RT PCR technikával mutattunk ki. A terhesség alatt nem találtunk jelentős DM-függő eltérést az uterus motoraktivitásában. Megállapítottuk továbbá, hogy DM esetén fokozódik az exogén oxytocin uterotonikus hatása a gesztáció 15. és 21. napján, mely különbség a terminusra (22. nap) megszűnik. Igazoltuk, hogy DM hatására fokozódik a myometriális oxytocin receptorok expressziója. Eredményeinkből valószínűsíthető, hogy - hasonló humán viszonyok esetén - a diabetessel szövődött terhességek fokozott koraszülési kockázatának elhárítására az oxytocin-antagonisták lehetnek a legalkalmasabbak.