Tolerálhatóság és hatékonyság: a diuretikumok és az indapamid (Apadex 1,5 mg) retard filmtabletta helye a hipertónia kezelésében / Malomvölgyi Béla, Bártfai Ildikó
Bibliogr.: p. 382. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2007. 12. évf. 5. sz., p. 377-382. : ill.
A diuretikumokat évtizedek óta széles körben és sikerrel alkalmazzák hipertónia kezelésére. A fix vagy flexibilis antihipertenzív kombinációk jól bevált tagjai tiazidok és a tiazid-származék diuretikumok. A diuretikus kezelés során a mellékhatások gyakorisága az alacsony dózisok és az igazoltan anyagcsere-semleges hatású hatóanyagok megválasztásával csökkenthető. Fontos szempont, hogy a hipertónia kezelésekor olyan gyógyszereket és gyógyszer-kombinációkat célszerű alkalmazni, amelyek hatékonyan csökkentik a vérnyomást és kedvező, vagy legalább semleges hatásúak a hipertóniával gyakran társult rizikótényezőkre (pl. glükózintolerancia, lipidprofil). Ennek azért van jelentősége, mert például az inzulinrezisztencia és a kezeléssel járó nemkívánatos metabolikus hatások egyaránt tovább növelhetik a kardiovaszkuláris kockázatot. Az indapamid káliumürítő és húgysavszintet emelő hatása kisebb mértékű, mint a tradicionális tiazidoké, nem növeli a plazma koleszterin- és trigliceridszintjét, nem befolyásolja az éhomi vércukrot és az inzulinérzékenységet. A Magyar Hypertonia Társaság (2005) kezelési ajánlása szerint a közel neutrális anyagcsere hatása miatt az indapamid diabétesz és metabolikus szindróma esetén előnyösebben alkalmazható egyéb diuretikumoknál. Továbbá az ajánlás a tiazidok közül kiemelten javasolja az indapamidot balkamra-hipertrófiás hipertóniás betegek kezelésére. A diuretikumokat tartalmazó fix dózisú kombinációval szemben, az indapamid SR 1,5 mg tabletta (Apadex® 1,5 mg retard tabletta) előnyösen kombinálható pl. ACE-gátlóval, ARB-vel nemkívánatos metabolikus hatások, hyperkalaemia, következményes ritmuszavar és vesekárosodás veszélye nélkül.