Különböző kötőszöveti formákban, a csontokban, az ízületekben és a periarticularis szövetekben igazolhatók diabétesszel kapcsolatba hozható elváltozások. A kötőszöveti elváltozások két nagy csoportba sorolhatók: amelyeket csökkent csontdenzitás jellemez lokálisan vagy generalizáltan, illetve amelyeket a kötőszövet kóros depozíciója jellemez. A csontelváltozásokra jellemző fokozott csontújdonképződést a csontnövekedési faktorok hiperaktivitása okozhatja. A kollagén lokális felszaporodása hozza létre a bőr és a periarticularis szövetek olyan típusos elváltozásait, mint az ízületi mozgáskorlátozottság, a tendosynovioszklerózis és a bőrszklerózis. Az ízületi mozgáskorlátozottság a diabétesz egyik legkorábban jelentkező szövődménye. Ez a kézujjak metacarpophalangealis és interphalangealis ízületeiben hoz létre extenziós mozgáskorlátozottságot, de később a nagyobb ízületeket is érintheti. Mindezek mellett számos reumatológiai kórkép előfordulása gyakoribb diabéteszben. A spondylosis hyperostotica a gerinc elülső hosszanti szalagjának elmeszesedésével járó kórkép, amelyben a gerinc elváltozásaihoz perifériás hyperostoticus jelek is társulnak. Így alakul ki a "diffúz idiopathic skeletal hyperostosis" (DISH-szindróma) képe. A diabéteszes osteoarthropathia (DOAP) elnevezés destriktív-litikus csontelváltozásokat jelent, amelyek a boka és főleg a láb ízületeit érinti. Egyéb reumatológiai betegségek, mint például a Dupuytren-kontraktúra, periarthritis humeroscapularis vagy a rheumatoid arthritis előfordulása szintén gyakoribb diabéteszben. Az osteoporosis kockázata nem egyértelmű diabéteszben.