Határkérdés - avagy a páciens van a keretért vagy a keret a páciensért? / Gárdos Katalin
Bibliogr.: p. 113. - Abstr. hun., eng.
In: Pszichoterápia. - ISSN 1216-6170. - 2007. 16. évf. 2. sz., p. 108-113.
Hol vannak a pszichoterápia határai, ha a páciens maga van a határon? Ki húzza meg a határvonalat, és újrarajzolható-e ez a vonal egy-egy újabb esetnél? Cikkemben két, Londonban működő intézményt mutatok be, melyek a gyermek- és a felnőttkor, a pszichiátriai és a "kinti" világ határán nyújtanak pszichoterápiás segítséget. Mindkettő sokszor módosítja a pszichoanalitikus terápia Freud által rögzített szabályait, hogy jobban megfeleljen páciensei szükségleteinek. A Brent Centre for Young People klinikán alkalmazott - analitikus - terápiás technika, az "interjúzás" fontos jellemzője a keretek rugalmas használata, valamint az áttételre és viszontáttételre való utalás elkerülése az értelmezésekben, elsősorban a jellegzetes kamaszkori szorongások figyelembevétele miatt. Az Arbours Association terápiás közösségeiben élő felnőtt páciensek a hagyományos értelemben vett terápiáikon kívül is folyamatosan terápiában vannak, abban élnek. A közösségek analitikus szemlélettel működnek, de a mindennapok terápiájában nem ragaszkodhatunk a pszichoanalitikus kezelés eredeti technikai szabályaihoz. Példákkal szemléltetem, hogy miként lehet az analitikus gondolkodást megtartva, az analízis nyelvét használva segíteni olyan pácienseknek, akik kívül esnek a határokon, és a pszichoanalízis nem volna alkalmazható kezelésmód a számukra.