Bevezetés: A funkcionális gasztrointesztinális (GI) betegségek, így az irritábilis bél szindróma (IBS) etiopatogenezisében jelentős szerepet játszanak a pszichés faktorok. A jelen vizsgálat funkcionális és organikus GI zavarban szenvedő és egészséges személyek bizonyos pszichés jellemzőit hasonlította össze. Módszerek: Nem és életkor alapján illesztett irritábilis bél szindrómában (IBS) és gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő, valamint egészséges kontrollszemélyek csoportjait hasonlítottuk össze depressziós tünetek (Beck Depresszióbecslő Skála), szorongásos tünetek (Spielberger Szorongásbecslő Skála) és konfliktusmegoldó stratégiák (Folkman-Lazarus Konfliktustnegoldó Kérdőív) területén. Eredmények: A GI betegcsoportok szignifikánsan súlyosabb depressziós és szorongásos tüneteket mutattak, jellemző volt rájuk a passzív konfliktusmegoldó stratégiák használata. A BDI "Teljesítményzavar" és "Testi tüntetek" alskáláin szintén kimutatható volt a betegcsoportok és egészséges személyek közötti különbség, ugyanakkor a "Negatív hangulat, területén csak az IBS csoport mutatott súlyosabb tüneteket az egészséges kontrollokhoz képest, míg az IBD nem. A funkcionális betegcsoport (IBS) az organikushoz (IBD) viszonyítva szignifikánsan súlyosabb depressziós tünetekkel volt jellemezhető, szorongásos tüneteik is súlyosabbak voltak, de ezen a területen a különbség nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét. A konfliktusmegoldó stratégiák területén nem voltak különbségek az IBS és IBD csoportok között. Következtetés: A GI betegségben szenvedők pszichiátriai szűrése, pszichoterápiás és/vagy farmakoterápiás kezelése, legalábbis a súlyos és terápiarezisztens esetekben indokolt lehet. Az IBS és IBD csoportok közötti különbségek a funkcionális kórképben szenvedők fokozottabb pszichés sérülékenységét hangsúlyozzák, valamint az affektív tényezőknek a kórkép etiopatogenezisében betöltött szerepét valószínűsítik. Célszerűnek látszik a későbbi vizsgálatok során az egyes betegségspecifikus pszichés jellemzők (fájdalommal való megküzdési stílus, kognitív sémák), a szubjektív tünetélmény és a betegviselkedés felmérése.