Hazánkban a gyomorrák a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Bár a sebészeti beavatkozás az egyetlen terápiás lehetőség, mely a gyógyulás esélyével kecsegtet, felismeréskor azonban a gyomordaganatok mintegy 2/3-a inoperábilis (helyileg előrehaladott/metasztatikus). Ekkor már a palliatív gyógyszeres kezelésé a főszerep. A gyomorrák lokalizációját, etiológiáját, szövettani megjelenését, természetes lefolyását tekintve igen változatos daganatcsoport, s ez a randomizált, kontrollált vizsgálatok tervezésében, eredményeiben is megnyilvánul. A klinikai vizsgálatok ugyanis heterogének a beválasztott betegpopuláció, a primer tumor lokalizációja, a daganat stádiuma, előkezeltsége szempontjából. Nem összehasonlíthatóak a vizsgálatok a sokszor eltérő referencia-kezelés, stratifikáció és a végpontok következtében sem. Bár az elmúlt évtizedek klinikai vizsgálatainak eredményei alapján elmondható, hogy a gyomorrák a kemoszenzitív daganatok közé tartozik, a kezelések hatékonysága még mindig alacsony (a legtöbb vizsgálatban a medián túlélés nem éri el az 1 évet), melyhez sokszor jelentős toxicitás társul. Mindezek következtében nem alakult ki egyértelmű, a világ minden részén elfogadott standard kezelés. A legújabb szerek, illetve célzott biológiai terápiák megjelenése azonban hatékonyabb, kevésbé toxikus, individualizált kezelési sémák kidolgozását teszi lehetővé.