A gyulladásos bélbetegségek kezelése máig is megoldatlan kérdés. A gyulladásos cascad részvevőire ható un. "biológiai szerek" alapvetően új kezelési lehetőséget biztosítanak. Ennek a csoportnak a legrégebbi és leggyakrabban alkalmazott képviselője az infliximab. A gyógyszer chimera, monocionalis tumor necrosis factor alfa (TNF-alfa) antitest, amely a mucosális immunválaszt a TNF expressziójú immunkompetens sejtek apoptozisának indukciójával éri el. Crohn betegség középsúlyos és súlyos eseteiben a betegek jelentős része infliximab indukciós kezeléssel remisszióba hozható, és a gyógyszert 8 hetente ismételten adva a kedvező hatás fenntartható. A kezelés másik fő javallata a Crohn betegség szövődményeként kialakuló sipoly. Az utóbbi években fogadták el alkalmazását colitis ulcerosa steroid-dependens vagy rezisztens eseteiben. A kezelés során a betegek egy részében antitestek keletkeznek - ez részben szövődményekhez vezet, részben hatáscsökkenést okoz. A rendszeres, 8 hetenkénti alkalmazás és steroid/immunmoduláns kombinált kezelés az antitestképződést és ennek következményeit mérsékli. Infúziós- és késői hyperszenzitivitási reakció esetenként kialakulhat, de a legnagyobb gondot az olykor fellépő szeptikus szövődmények jelentik. Különösen magas arányú remisszió érhető el gyermekeket kezelve. Reményeket fűznek az un. "topdown" alkalmazáshoz. Ezt az új stratégiát alkalmazva a frissen felfedezett Crohn betegség az infliximab terápiát követően remélhetőleg megváltoztatja amúgy kedvezőtlen természetes lefolyását. A "top-down" alkalmazásnak valóban hasznos volta még bizonyításra szorul.